Itt hagyott a nyár
2012.11.29. 21:13
Itt hagyott a nyár
Tegnap még körbe ragyogott,
gyümölcsízű csókja ajkamra égett,
teste széna illatában cikáztak
a légi szivárvány szirének,
majd pihegve egy bánatos sáson,
szárnyak pihentek meg a vízi világon.
A víztükörben hínárok között
felhők úsztak a sárguló nádnak,
s a partszegélybe ütközve,
mint az álmok semmivé váltak.
Szedrező fácán bújt a fűben
pazar tollával játszott a nap,
csőre körül a bíbor,
mint a közelgő alkonyat,
mely lomha lépteivel
ballagott s lába alatt napsugár tört,
nyárfák alatt az árnyék leheverve,
hosszan a mezőre dőlt.
Tücsök zenében táncoltak az árnyak,
ahogy a szellő átsuhant a bokrokon,
majd levelek bújtak ölébe
a mozdulatlanságnak,
s fölöttük már holdsugár oson.
Tegnap még itt volt,
szemében kacéran játszott a remény,
de mire jött a reggel,
egyedül maradtam,
üres villanydróttal játszott
a bágyadt őszi fény.
|