Hányszor
2012.11.29. 21:03
Hányszor
Hányszor kell még meghalnom
ugyanazon a napon,
ahová visszatérek minden alkonyon,
s míg elillannak a narancsos fények,
sóhajtva rád gondolok, s remélek.
Lezuhan a Nap, mert ilyen minden alkony,
ledobja az idő azon a nagy parton,
amiről én is már lefelé megyek,
s közben szívemre fekszenek a hegyek….
Hányszor kell még meghalnom
ugyanazon a napon,
ahová visszatérek minden alkonyon,
mikor az égre nézek hívó jelre várva,
majd lehajtott fejjel csendes félhomályba,
újra összegyűröm s kidobom szívemet,
mert nem jön az annyira várt üzenet.
De eljövök holnap is meghalni újra,
míg csak nem zuhanok át a semmin túlra.
|