Mint akácfa levelek
2012.11.27. 17:33
Mint akácfa levelek
Mint akácfa levelek
a hosszú száron,
úgy függnek az életek
ezen a délutánon,
a sors egykedvűn tépeget,
az egyik élhet, a másiknak nem lehet,
és nincs, nincs rá magyarázat
miért élt húszat, a másik százat.
Lehet a szívemben
szeretet, alázat,
de ölhetek embert is
egyet vagy százat,
nem számít semmi,
hisz minden csak véletlen
ki marad, és ki megy ebben az életben.
Élet csak egy van,
egy miben most írok,
nincsenek kapuk
hol fekszenek a sírok,
nincs menny és nincs pokol,
csak egy darab idő,
melyen szívem zakatol
egy végtelenbe futó sínen,
csak ez van, én már-már ezt hiszem.
Ha a hosszú száron
nekem jut majd a nem lehet,
és tűz emészti el kihűlt testemet,
félek nem várnak rám sehol,
nincs hely hol apám újra szól:
„Szeretlek fiam”
csak semmivé leszek,
mint kimondott halk szavam.
|