Karácsony (ünnep?)

Fűrészek harapják

fenyőfák törzseit,

tombol a szeretet

Karácsony érkezik.

Faforgács hóra hull

gyökér helyett talpak,

meleg szoba fogad

még zöldülő holtat.

Mikulás figurák,

ezüst fényű dió,

cukor felakasztva

és szól a zeneszó.

Csillagszóró fénye

serceg a sötétre,

bámuló szemekben

megdermed a béke.

Gyertya lángja lobban

megidézve lelket,

az ember papírt tép

csomagban mit lelhet.

Ajándéktárgyakat

öleli az öröm,

micsoda áhítat,

„köszönöm, köszönöm”.

Indul a karácsony

itt hagyja a házat,

hétköznap tépi le

emberről a mázat.

Lehet káromkodni,

dúlni, fosztogatni,

elszáradt fenyőfát

a szemétre dobni.

Ennyi a szeretet

csak két napra elég,

villannak a kések

és vért kacag a vég.