Jeges sötét
Jégbe zárt sár félhomály
fák alatt a szél se jár,
megdermedő pillanat
jégbe fagyott mozdulat.
Zúzmara a bokrokon
rajta holdsugár oson,
megcsillan a fák hegyén
tovatűnik könnyedén.
Felhő rohan sebesen
árnyéka a szememen
feketévé vált fehér
estét űzi el az éj.
Ugyan lesz-e hajnalom,
aranyszínű szép napom,
bíborfényű dér festmény,
remény az ég peremén?
|