Hársfámhoz
De jó volna újra törzsednek dőlve
Könnyem hullatni sárga avarágyon,
Maradék életem csordulna gyökeredre,
S ágaidba fűzném nehéz sóhajtásom.
A lenyugvó nap búcsúzó sugara
Elvinné létem s minden szép álmom,
Hamvaim fölött lennél eleven bús fejfa,
Lelkem ágadra szállna őszi éjszakákon.
|