Mit érnek az illanó gondolatok,

Ha nem bújnak rózsa szóba,

Ha nem ragyognak rá olvasó napok,

S nem nyílik ki sosem volt bimbója?

Mit érnek a papíron futó sorok,

Ha a szem csak a betűket nézi,

Ha szavakban maradnak a sóhajok,

Lefested képeid senki, senki sem érti?

Mit érnek a benned dörömbölő vágyak,

Ha lakat rozsdásodik a lehet ajtaján,

Ha a közöny jegébe szíved belevágtat,

Fájdalmad sisteregve száll a fojtó párán?

Mit érnek lelkem zsebében emlékeim,

Ha egyre jobban gyűri képeit az idő,

Ha apadnak végtelennek vélt könnyeim,

Hitem egyedül hagy, mint csapodár szerető?