|
Ha levél lehetnék
Ha apró sárga falevél lehetnék
S az Ősz fagykarja letépne,
Szél hátán messzire röpülnék,
Magasból néznék a vidékre.
A felhőkre vidáman nevetnék,
Pörögnék a légben kábulatban,
De biztosan a földre lenéznék,
S itt lennék fenn, de magamban.
S földre vágynék, faanyám lábához,
Összebújva testvér levelekkel,
S álmom adnám a természet álmához,
S porladnék, apró kis neszekkel.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
