Süni és az alma
Piros alma fönn a fán, Alatta egy sün netán? Hosszú orra tüskés háta Nagy szemet vet az almára. Vágyakozik, toporog, Haragosan háborog: „ Rövidek a lábaim, Mért nincsenek szárnyaim? Mert ha nékem szárnyam volna, Fogam almát ropogtatna!” Haza indul hulló könnyel, Együtt sír a bús felhővel, Jött egy szellő megszánta, Az almafát megrázta, És akkor egy koppanás, Hátán alma, szép pompás!
|