Ugyan mitől reszket a gyertyának lángja?

Talán fázik? De hisz az nem lehet.

Vajon őt is elöntötte a szerelem varázsa?

Hisz ha tested ölelem, én is reszketek.

                   Megborzong a testem, amint testedhez ér

S lelkemre költözik a megvalósult álom,

Szívemben egyre vadabbul száguld a vér

S az ölelésem egyre, szorosabbra zárom.

Egy nagy csókot ültetek homlokodra,

S tőle ezer apró kicsi csók vezet ajkadig.

Kezem szinte ráég édes dombjaidra

S mint virágkehely záródnak rám combjaid.

Mikor már nem reszket a gyertya lángja

                   Hisz ellobbant rég, de a szoba őrzi illatát,

Lecsendesült testünk, mert teljesült vágya

Megkaptuk ajándékba, a SZERELMET magát!