ma nagy a csend nyugodt lelkemben
a gond elhaló lépteit nyeli az üresség,
ma csak szivárvány fényed él szívemben,
ma csak Te létezel s vagy ölelő mindenség.
arcod gondolat másában s bársonyán pihenek
s lettél egy boldog érzés, lettél gyönyörű kikelet
érzelmeim Rád hajló ágán a boldogság rügye pattan
a szerelem nyílik s kelyhén Te lebegsz angyali alakban
lelkemből kiűzött gondok, bánatok ma nem érhetnek el
megvéd szerelmed s takar, mint áttetsző üvegkupola,
de a pillanat törékeny, s az ég alja vöröslő sejtelem
erejét gyűjti holnapi életem pusztító, félt vihara
de ma még bennem ringsz, csak Te egyedül
lelkem tenyerén állsz, s őrizlek, vigyázlak
szívemben andalító szép dallam pendül
ma átadnám magam Érted, a halálnak.